Szalai Károly

1. Mióta foglalkozol a fotózással, hogyan kezdődött, és miért pont a madarak a fő célpont?

Gyerekkoromban kaptam karácsonyra egy SMENA 8M fényképezőgépet. Ezzel a géppel csak ügyetlenkedtem, így fel is adtam egy időre ezt a szenvedélyt. Igazából 2005-ben sikerült venni egy kompakt gépet, amivel volt szerencsém bejárni Magyarország összes nemzeti parkját. Már ezeken a túrákon, a tájkép és makró fotózás mellett, a madarakat is próbáltam fényképezni. Emlékszem, amikor Kömpöc külterületén, egy erdősáv szélén, a bokrokon ugráló madarakat akartam fotózni. Ma már nem tenném ezt egy kompakt géppel. Mivel ez a fényképező nem volt alkalmas erre a feladatra, ezért be kellett szerezni egy "madárfotós" vázat. Első tükörreflexes gépem egy Canon 550D-volt amivel már lehetett madarakat fotózni, igaz eleinte még cserkelve készültek a képek. Idővel rá kellett jönnöm, nem tudok elég jó képeket készíteni még ezzel a géppel sem ilyen nagy távolságból. Miért madarak? Talán a kihívás miatt, igazából nem is tudom. Közelről látni és a pillanatot megörökíteni nagy élmény számomra.

2. Te is azok közé tartozol, akik a szemünk láttára váltak jó fotóssá. Miben látod fejlődésed titkát?

Köszönöm, ha így gondolod! Fejlődésem elsősorban talán annak köszönhető, hogy sok fotós barátom él környezetemben, akiktől rendszeresen kapok segítséget. Ebbe a BPH Team is bele tartozik, természetesen. A BPH oldalra feltöltött képeimhez hozzászólók építő jellegű kritikái sokat segítenek. Illetve egy Pusztaszeri madárfotós, akinek képei nagyon inspirálóak voltak számomra. Másodsorban annak, hogy hallgatok a fotósok véleményére, tanácsaira. Sok tanácsot ugyan nehezen fogadtam el, de amikor ez megtörtént, az eredmény a képeimben jelentős változást hozott pozitív irányban.

3. Fotózásaid tervezése során van-e előtted példakép, vagy megpróbálod a saját utadat járni?

Sok madárfotós példaképem van. Talán a korábban említett pusztaszeri madárfotós ösztönzött legjobban képeivel. Igyekszem az ő képeikből tanulni. Mindemellett lehetőségeimhez mérten a saját utamat szeretném kitaposni. Legfőbb célom, hogy saját projektben készült képeket készítsek, egyéniségemnek megfelelően. A példaképek fotói azonban sokat segítenek ebben.

4. Mik a kedvenc fotótémáid, kedvenc helyszíneid, és milyen módszereket használsz, hogy megvalósítsd az elképzeléseidet?

Lehetőleg maradok Szeged 12 km-es körzetében. Szerencsére itt is megtaláltam azokat az élőhelyeket, ahol szinte bármikor tudok madarakat fotózni. Igyekszem a leseimet is ezekre a helyekre építeni. Igazából nincs kedvenc helyszínem. Vizes élőhely vagy a domboldalon lévő gyurgyalag telep is ugyan olyan kedves nekem. Főleg ha van is madár ott ahol én szeretném. Erdei madarakat egy itatós lesből fotózom állvány segítségével, vizes élőhelyen egy egyszerű sátor álcahálóval is megteszi, de már építettem egy cölöpökön álló lest is a vízparttól pár méterre. A módszereimet úgy próbálom megválasztani, hogy azok a madarak élőhelyeinek zavarása nélkül történjenek. Erre nagyon figyelek.

5. Vannak-e konkrét elképzeléseid a jövőt illetően, eddig meg nem valósult tervek, álomfajok?

Konkrét elképzelés mindig van. A megvalósítás kicsit nehezebben jön össze. A múlt évben darvakat szerettem volna fotózni több fotós társammal, de sajnos a projekt nem járt sikerrel. Rendszeres megfigyelés és a helyszín kiválasztása után csalikén kiszórt több zsák kukorica se csábította le a földre a darvakat. A projektet átgondolva idén ősszel remélhetőleg nagyobb sikerrel megint megpróbálom. Erre elég nagy az esély, mivel a Szeged mellett lévő Fehér-tó környékén őszi vonuláskor több ezer darvat lehet látni.
Másik elképzelés a rétisas fotózás lenne. A múlt évben épített ölyv les nagyon bevált, de a környéken nem található rétisas. Új helyszínt választottam ölyvek fotózására ahol remélhetőleg nem csak ők fognak megjelenni.

6. Kérlek, mesélj egy kicsit, egy számodra kedves fotódról, a témáról, a készítés körülményeiről!

Több kedvenc fotóm van, szinte mind kedves nekem. A rétisas fotózáskor készülteket említeném meg elsőnek. Ezek a madarak a levegő urai, és a földön állva is tekintélyparancsolóak. Aztán nagyon kedvesek számomra az ölyves képeim. Saját projektben épített lesből már november végén figyeltem az ölyvek mozgását. Az első hó december közepén hullott le, amikor már hajlandóak voltak a kitett csali húst is elfogadni. 4-5 méter távolságból felemelő élmény volt figyelni és fotózni őket. Egy fátyolfelhős időben, a legjobb helyen és legszebb fényben készült az alábbi kép.

7. Végül pedig: mit hordasz a hátizsákban?

Jelenleg egy 7D vázat használok, EF 70-200/2.8, 400/5.6 objektívekkel. Kiegészítőként állványt, 580ex vakut, szögkeresőt, 1,4x extendert használok.

Nagyon köszönöm a lehetőséget!      

Szalai Károly                 
szalaikaroly.blogspot.hu          

(A riporter szerepében Völgyi Sándor, 2013. augusztus)