Koncz Tibor

1. Mióta foglalkozol a fotózással, hogyan kezdődött, és miért pont a madarak a fő célpont?

Fotózással lényegében csak a madarak miatt kezdtem el foglalkozni. Hogy miért pont a madarak? Már gyerekkoromban szerettem az állatokat, de inkább az emlősöket, a nagyobb vadakat, azok viszont sokkal ritkábban kerültek a szemem elé, mint a madarak, amelyek közül többen fészkeltek is a kertünkben, így inkább őket kezdtem megkedvelni. Főleg miután tanúja lehettem egy házi rozsdafarkú pár költésének és fiókanevelésének a házunk kertjében. Tizenévesen kaptam egy távcsövet, amivel egy új világ nyílt meg előttem azzal, hogy soha nem látott közelségbe kerültem a madarakhoz. Sokat cserkeltem vele madarak után kutatva, és sok szép élményben volt részem. Csak azt sajnáltam, hogy a látottakat nem tudtam megörökíteni. Aztán egyre többet foglalkoztatott a dolog, hogy mégiscsak be kéne szerezni egy fényképezőt, amivel biztosan be tudnék gyűjteni egy csomó szép „trófeát”. Ekkor még a ’90-es évek elején jártunk, a számomra elérhető árú gép egy Zenit volt. Vettem mellé egy 200mm-es objektívet, aztán nekiindultam. Csak úgy kézből, tervezgetés nélkül lőttem. Azok persze „felejtős” képek voltak, előhívás után mindig csalódva állapítottam meg, hogy mennyire összementek a madarak a fényképen. Pár év múlva beköszöntött a digitális korszak, én pedig egy kompakt géppel újra próbálkozni kezdtem a madarak fotózásával, de hamar rájöttem, hogy ez nem az a minőség, amit szeretnék, ezért hamarosan megvettem az első tükörreflexes digitális gépemet, egy Canon 400D-t és egy Sigma 70-300 objektívet. Igazából ekkor kezdtem elfogadható képeket készíteni.

2. Komolya nem is olyan régen fényképezel, mégis a képeid elképesztő minőségűek. Miben látod a jó kép elkészítésének titkát?

Amikor elkezdtem madarakat fotózni, rábukkantam a BPH-ra, ahol sok ötletet találtam, majd a képek feltöltése után sok véleményt kaptam, amiből sokat tanultam, és amik nagyban befolyásolták azt, hogy milyen irányba haladjak.
Számomra van a „jó kép” és az „igazán jó kép” kategória. Jó képet sokat lehet látni, azt nem olyan nehéz összehozni. Csak a madarat kell egy szép, kellemes környezetbe ágyazni. De igazán jó képet viszonylag ritkán tud készíteni az „átlag ember”. Ahhoz kell valami plusz, valami különleges. Ennek megteremtésére kell a fotós részéről egy megfelelő tervezés, egyedi meglátás, kreativitás, vagy a téma részéről valami különleges viselkedés, érdekes jelenet a megfelelő helyen és időben, ami lényegében a szerencsén múlik. Az embernek pedig annál több szerencséje lesz, minél több időt tölt kint a megfelelő helyszínen.

3. Munkádat ismerve lehet rólad tudni, hogy sok saját projektet valósítasz meg, saját ötleteidet öntöd képi formába. Ezzel kapcsolatban mennyire számít neked mások véleménye? Szoktad-e alakítani a fotózás irányát egy-egy képeddel kapcsolatban elhangzó vélemény miatt?

Nálam sokat számít mások véleménye, ha kedvező visszajelzést kapok, az nagyon tud lelkesíteni, ha nem kapok pozitív véleményeket, akkor megállapítom, hogy talán egy kicsit más irányba kell menni.

4. Mik a kedvenc fotótémáid, kedvenc helyszíneid, és milyen módszereket használsz, hogy megvalósítsd az elképzeléseidet?

Legtöbbször a lakóhelyem környezetében szoktam fotózni, van egy itatós/etetős lesem, de a közeli víztározóhoz is gyakran kijárok, ahol úszó lesből szoktam fényképezni. De gyakran alkalmi, „összetákolt” lesekből is fotózok.
Azokat a képeket szeretem igazán, amelyek „élnek”, amelyek valami érdekes jelenetet, akciót mutatnak be. Persze az ilyeneket a legnehezebb elcsípni.

5. Vannak-e konkrét elképzeléseid a jövőt illetően, eddig meg nem valósult tervek, álomfajok?

Mindig tervezgetek, vagy a már meglévő leshely kisebb-nagyobb alakítása jár a fejemben, vagy új helyek után kutatok, vagy azon jár az eszem, hogyan lehetne egy adott helyen rendszeresen előforduló fajt minél jobban megfotózni.
Évekkel ezelőtt a minél több madárfaj megörökítése volt a fő célom, ma már jobban tudok örülni egy jól sikerült cinkefotónak, mint egy gyengébb sasfotónak. Álomfajok igazából nincsenek, de egy-egy ritkább faj megörökítése nagyon meg tud örvendeztetni, de hát gondolom más is így van ezzel. Általában a közeli környezetemben előforduló fajok foglalkoztatnak, mostanában pl. a búbos banka és a sárgarigó fotózásán jár sokat az eszem.

6. Kérlek, mesélj egy kicsit, egy számodra kedves fotódról, a témáról, a készítés körülményeiről!

Jelenleg a tavaly nyáron készült tövisszúró gébicses fotóimra vagyok a legbüszkébb. Ezek közül az egyik a Varázslatos Magyarország kiállítási anyagába is bekerült. Tulajdonképpen gyurgyalagokat szerettem volna fotózni a lakóhelyem környéken, de néhány sikertelen próbálkozás után a környék más madarait kezdtem figyelni, így észrevettem, hogy egy helyen tövisszúró gébicsek tanyáznak, és már a kirepült fiatalokat etetik. Ágakból összetákoltam a lesemet a kinézett helyen, elé raktam egy beszálló ágat, és pár nap után örömmel fedeztem fel, hogy a gébicsek előszeretettel használják a beszállót. A következő hétvégén már ki is próbáltam a lest, de még nem sok sikerrel, viszont legközelebb már megszülettek azok a képek, amiket csak titkon reméltem. A fiatalok gyakran ráültek a beszállóra, így volt alkalmam megörökíteni az etetésüket, a viselkedésüket egymással és a szüleikkel szemben. A BPH-ra feltöltött „családi veszekedés” című kép az egyik kedvencem, ezen azt a pillanatot örökítettem meg, amikor az ágon ülő fiatal gébics mellett egyszer csak megjelenik az öreg tojó, és valamiért egymásnak esnek, olyan volt, mint amikor a szigorú szülő ráförmed a gyerekére, aki viszont nem hagyja magát, és ellenkezik. Hetekig fotóztam a gébicseket, amíg szép lassan el nem tűntek a helyszínről. Idén szeretném újra megörökíteni a jobbnál-jobb jeleneteket, mert a tavaly elég sokról lemaradtam.

7. Végül pedig: mit hordasz a hátizsákban?

Pár hónapja szereztem be egy Canon 70d-t, amivel már jóval több esélyem van az érdekes jelenetek megörökítésére, ehhez csatlakozik egy Sigma 100-300 F4-es objektív. Ezt rakom rá egy Manfrotto 486RC2 gömbfejre és egy Manfrotto 190xprob állványra, ha szükséges. Néha makró fotókat is szoktam készíteni, ehhez egy Sigma 70-300 Apo Macro objektívet használok egyelőre.

Koncz Tibor                          
koncztibor.blogspot.hu/                 

(A riporter szerepében Völgyi Sándor, 2014. április)



© 2011 All rights reserved BPH.