Háztáji

A környéken amerre még egy éve is meg-megjelentem, bezáródtak a kapuk. Képletesen. Ám amikor tehenek közé kellene betelepülnöm, az még nem lenne igazán nagy gond, de a bikák annyira nem barátságosak. Szóval a kapukat ha úgy tetszik, én magam zártam be, magamat ki. Viszont cserében az etető ezen a télen, a ház körül elég gazdag felhozatalt produkált. Meggyvágóból egyszerre négyen is előfordultak - persze ez volt a ritkább. A csuszka idén először belátogatott, süvöltő, zsezse ritkán ugyan, de benézett, pedig az erdő jó kilométernyi távolságban van. Mondanám, hogy ez se feltétlenül jó, hiszen nem ez a természetes közegük; ezek szerint egyre szűkebb az életterük. Amit azért évről-évre megtapasztalok. Ajánlom eme háztáji boldogságot két régi kollégának, bizonyos Sz. Ernő és Cs. Janinak, szeretettel.